Egészségfejlődés
| Status | mit Fachliteratur angelegt |
| AutorIn/RedakteurIn | N. N./Pfemeter Mária |
| Letzte Änderung | 25.04.2022 |
Összefoglalás:
Ez a szócikk szakirodalmi hivatkozásokon alapszik. Az „egészségfejlődés” témájához kapcsolódó idézetek a Kinaesthetics – Tanulás és mozgáskompetencia című könyvből származnak. A kinesztetikában az egészségfejlődés fogalma az egészség helyett használandó, ezáltal kifejezve, hogy az egészség nem állapot, hanem egy folyamatos fejlődési folyamat, ami leginkább a hétköznapi tevékenységek elvégzésének minőségétől függ.
1 Egészségfejlődés a Kinaesthetics – Tanulás és mozgáskompetencia című könyvben
A következő idézet a Kinaesthetics – Tanulás és mozgáskompetencia című könyvből származik, ami a Kinaesthetics haladóképzések tananyagát képezi. Az idézett szövegrész a harmadik fejezetben olvasható („A mozgáskompetencia mint központi téma”). A megelőző alfejezet, „A mozgáskompetencia jelentősége életszakaszaink során”, tárgyalja a mozgáskompetencia fejlődését és jelentőségét az ember fogantatásától egészen a haláláig. Az idézet a harmadik alfejezet szövegét foglalja magában („Mozgáskompetencia és egészségfejlődés”).
- A kinesztetika az egészség fogalma helyett következetesen az «egészségfejlődés» fogalmát használja, mivel az egészséget nem egy «meglévő állapotként», hanem az ember folyamatosan zajló önszerveződési folyamataként értelmezi. Az egészségfejlődés nagymértékben attól függ, milyen minőségűek a folyamatosan zajló belső mozgási folyamataink, az ún. vitálfunkcióink (pl. emésztés, vérkeringés). E mozgásfolyamatok minősége viszont meghatározó módon függ az akaratlagosan befolyásolható izomzat tevékenységétől. Ez magyarázza pl. a bénult embereknél olyan gyakran fellépő vitálfunkciós zavarokat. Mindennapi tevékenységeink tehát messzemenően befolyásolják vitálfunkcióink minőségét. Ebből kiindulva egészségfejlődésünk szempontjából jelentőséggel bír, hogyan állunk fel a földről, hogyan ülünk, hogy egy gyereket, mint "élettelen" babát, emelünk-e fel, hogy egy ápolásra szoruló embert az ágyában egyszerűen felcibálunk-e, vagy lehetővé tesszük, hogy saját izomzata révén, aktív módon, részt vegyen a mozgásban.
- A kinesztetika megkülönbözteti a mozgásnak ezt a széleskörű és minőségi értelmezését, a mozgás fogalmának általánosan elterjedt megközelítésétől és értelmezésétől. Így például a bulvárlapokban azt tanácsolják, hogy egészségünk érdekében minden nap mozogjunk egy fél órát, mintha amúgy is nem mozognánk folyamatosan. A szó szűkebb értelmezése ebben a kontextusban a helyváltoztatásra (járás, szaladás), a tornára, ill. sporttevékenységekre vonatkozik. Ezen felül leginkább mennyiségi szempontok és megfontolások állnak előtérben, akár általános értelmezésben, akár testedzési vagy terápiás szempontból. Cél a keringés serkentése, az izomzat erősítése, az általános testi erőnlét javítása stb..
- A kinesztetika a mozgás fogalmát tágabban értelmezi. Eszerint az ember, amíg csak él, folyamatosan mozog, akár fekszik, akár ül, akár éppen helyét változtatja. Ebben a megközelítésben egyenesen paradoxonként hangzik a tanács, hogy napi fél órát az «egészséges» mozgásnak szenteljünk, a napunk többi idejét pedig nem.“
A kapcsolódó infobox szövege „ Homeokinézis “:
- „K. U. Smith (1907–1994) magatartáskibernetikus, kutatásai alapján, az egészségfejlődés folyamatára a homeokinézis fogalmát alkalmazta. Ezáltal akarta nyomatékosítani, hogy «egészségünket» elsősorban folyamatos, aktív mozgásunk révén alakítjuk. Fogalomalkotásához a homeosztázis fogalmára nyúlt vissza. Ez a fogalom a belső környezet bizonyos egyensúlyhatárok közötti megtartását jelöli (pl. testhőmérséklet, vérnyomás), és önszabályzó folyamatok révén valósul meg. A homeokinézis áthelyezi a fogalom hangsúlyát az aktív mozgásra.“
A kapcsolódó infobox szövege „Nem lehet nem mozogni“:
- „A nem-akaratlagos mozgások, valamint a vitálfunkciók (pl. szívverés) szintjén az ember egész élete folyamán, megszakítás nélkül mozog. Ugyanígy az akaratlagosan irányított mozgások szempontjából sem létezik egy ember életében egyetlen mozgás nélküli pillanat sem.“
Forrás: European Kinaesthetics Association (Hg.) (2020): Kinaesthetics. Tanulás és mozgáskompetencia. Linz, Winterthur: Verlag European Kinaesthetics Association. ISBN 978-3-903180-01-7. S. 38–39.
2 További irodalom a témában való elmélyüléshez
- Hatch, Frank; Maietta, Lenny (2003): Kinästhetik. Gesundheitsentwicklung und menschliche Aktivitäten. Übersetzung: Ute Villwock, Elisabeth Brock. 2., komplett überarbeitete Auflage. München, Jena: Urban und Fischer. ISBN 978-3-437-31467-4.
A szerzők az egészségfejlődés fogalmát a könyv címében is megemlítik, majd hangsúlyosan a 3. oldaltól kezdve az alábbi fejezetekben megvilágítják: „Mit értünk egészség alatt?”, Hogy lehet az egészséget fejleszteni?” és „A kinesztetika alkalmazása a professzionális ápolás során”: A második fejezetben („Hogy történik az egészség fejlődése?” 8-33. oldal) a témát részletesen több szempontból is kifejtik.
- Maietta, Lenny; Hatch, Frank (2011): Kinaesthetics Infant Handling. Originalmanuskript aus dem Amerikanischen von Ute Villwock. 2., durchgesehene und aktualisierte Auflage. Bern [u. a.]: Hans Huber. ISBN 978-3-456-84987-4.
A szerzők harmadik fejezetben („Egészség, fejlődés és tanulás” 41-57. oldal) fejtik ki az egészségfejlődés témáját, majd az ötödik alfejezetben („Az egészségfejlődés elmélete”) tovább mélyítik.
