hu:Különbség

Status	mit Fachliteratur angelegt
AutorIn/RedakteurIn	N. N. /Pfemeter Mária
Letzte Änderung	25.04.2022

Összefoglalás:
Ez a szócikk szakirodalmi hivatkozásokon alapszik. A „különbség” témájához kapcsolódó idézetek a Kinaesthetics – Tanulás és mozgáskompetencia és a Kibernetika és kinesztétika című könyvekből származnak. Az idézett szövegrészek Gregory Bateson definícója alapján a különbség jelentőségét tematizálják az érzékelésben és a tanulás során. Bateson szerint az információ olyan különbségekből áll, amelyek az adott egyén számára különbségként érzékelhetőek. Emellett a különbség jelentőségét a kinesztetika keretein belül kiemelten vázoljuk: a személyes és konkrét tapasztalatok teszik lehetővé a mozgásérzékelés és a mozgásszabályozás egyre finomabbá válását.

Különbség a Kinaesthetics – Tanulás és mozgáskompetencia című könyvben

A következő idézet a Kinaesthetics – Tanulás és Mozgáskompetencia című könyvből származik, ami a Kinaesthetics haladóképzések tananyagát képezi. Az idézet az ötödik fejezetből („Tanulás: Általános szempontok”) származik. A megelőző alfejezetek tárgyalják a következő témákat „A tanulás fogalmának jelentése a mindennapokban”, „A tanulásra vonatkozó átfogó tudományos elmélet hiánya„, „Tanulás, tapasztalat és gondolkodás” és „A tanulás alapfunkciói”. Az idézett szövegrész az ötödik alfejezet szövegét foglalja magában („A különbségek jelentős megkülönböztetésekhez vezetnek”).

„A kinesztetika kibernetikai szemszögéből az érzékelés, felismerés és a tanulás során észlelt különbségek központi szerepet játszanak.

Gregory Bateson (1904 – 1980), a kibernetikának egy másik úttörője, ezt a tényállást a következőképpen fogalmazta meg: „Az információk olyan különbségek, amelyek megkülönböztetnek” ‘ (Bateson 2014, 123. oldal ). Ez annyit jelent, hogy az adott különbséget az élőlény is különbségként kell érzékelje, ahhoz, hogy olyan információvá váljon, amelyet egy tanulási folyamatban használni tud.

Mi a jelentősége az információ fenti definíciójának? A delfinek például visszhangtájolás révén olyan különbségeket érzékelnek, melyek számunkra nem jelenthetnek (érzékelhető) különbséget, vagy a ragadozó madarak nagy távolságból olyan különbségeket képesek észlelni szemeikkel, melyek számunkra túl kicsinek bizonyulnak. Tanulási folyamataik és a világ bennük megvalósuló „felépítése” nyilván teljesen más kell legyen, mint a miénk.

A következő példával szeretnénk megvilágítani, mi a jelentősége az érzékelésünkkel és tanulási folyamatainkkal kapcsolatos definíciónak: Egy szimfonikus zenekar karmestere olyan különbségeket képes meghallani, amelyeket mi, laikusok, nem érzékelünk. Persze megtanulhatjuk érzékelni ezeket, amennyiben hallásunkat finomítjuk. Egy ilyen tanulási folyamat során viszont meghatározó jelentőséggel bír, hogy egyéni adottságaink lehetővé teszik-e nekünk az adott különbségek különbségekként való érzékelését, tehát hogy ezek számunkra is különbségeknek bizonyulnak-e. Kezdetben biztos nem fog sikerülni, hogy a karmester által érzékelt egészen finom különbségeket mi is érzékeljük. Nem válhatunk egy csapásra képessé, hogy 30 különböző hangszert külön-külön halljunk.

Kibernetikai szemszögből ez a tényállás találóbb módon a következőképpen fogalmazható meg : Nem tudunk magunkban egy csapásra 30 hangszer között különbségeket produkálni. Ebből a perspektívából az érzékelés az egyén aktív feedback folyamatának eredménye, és nem egy passzív «mechanikus» vételezése (pl. a hanghullámoknak).

Magatartásunk vezérlése során, mozgásunk által, folyamatosan különbségeket produkálunk, érzékeljük ezeket a különbségeket, és folyamatosan összehasonlítjuk a jelen-értéket a várt értékkel. Ez a szabályozó kör lehetővé teszi az önvezérléshez szükséges folyamatos alkalmazkodási cselekvéseket.

Akárcsak a hallás esetében, képesek vagyunk mozgásérzékelésünk érzékenyítésére is, és megtanulhatjuk, hogy mozgásunk vezérlése során egyre számosabb és finomabb különbségekre figyeljünk fel. A kinesztetikában a mozgásérzékelés finomításának eszköze a fogalomrendszer. Ez egy minden ember számára egyénileg megtapasztalható differenciált megkülönböztetési rendszer. Az «idő» és a «tér» mozgáselemeknél például nagy-kicsi, sok-kevés, a funkcionális anatómiánál például kemény-lágy, képlékeny-robusztus stb. kategóriákkal. Ezek tanulási fókuszként szolgálnak a mozgástapasztalatokon belül.

A különbségek, ill. megkülönböztetések alapvetően központi szerepet játszanak a kinesztetikában. Így például a saját mozgás és a partner mozgása közötti különbségek a partnertapasztalatok során hajtóerőként hatnak tanulásunkra. A közös reflexiók során ugyanígy hatnak a különböző megfogalmazások és tapasztalatok közötti különbségek.“

A Kinaesthetics-tanulási-szekvenciák úgy épülnek fel, hogy a végén az aktuálisan elért helyzetet a kiindulási helyzettel összehasonlíthassuk, pl. a tanulási ciklus során beiktatott T1-T2 referenciatevékenységek révén (vö. 2.2.1. fejezet). Az ilyenszerű különbség-megtapasztalások tanulási és kompetencia gyarapodási hozadéka a reflexió során válik megfoghatóvá, és egy tudatos és lehetővé teszik a differenciált tanulást. Jegyzetei által olyan döntéseket tud meghozni a különbségekkel és megkülönböztetésekkel kapcsolatosan, amelyek az ön számára személyes jelentőséggel bírnak.

A kapcsolódó infobox szövege: „A megfőtt béka“:

„Gregory Bateson a következő, kvázi-tudományosnak tartott példázatot használja annak érzékeltetésére, hogy „majdnem soha nem vagyunk tudatában az állapotunk változási irányának.... Ha egy békát ráveszünk, hogy egy hideg vízzel telt edényben megüljön, és a vízhőmérsékletet lassan, fokozatosan növeljük úgy, hogy ne legyen egy pillanat sem, amely pillanatként kiemelkedne a többi közül, mely esetben a béka elugorhatna, akkor a béka soha nem fog elugrani, hanem meg fog főni.” (Bateson 2014, 122 old.). Ez a példázat érthetővé teszi, miért észleljük sokkal nehezebben saját, lassú ütemű fejlődési és tanulási folyamatainkat, mint a gyors, könnyen megkülönböztethető változásokat és tanulási eredményeket.“

Forrás: European Kinaesthetics Association (Hg.) (2020): Kinaesthetics. Tanulás és mozgáskompetencia. Linz, Winterthur: Verlag European Kinaesthetics Association. ISBN 978-3-903180-01-7. 56–57. oldal

Különbség a Kibernetika és kinesztetika című könyvben

A következő idézet a Kibernetika és kinesztetika című könyv záró fejezetéből származik, melynek címe „A kinesztetika gyakorlati kibernetika”. Az idézett szövegrész a második alfejezetben található („Önszabályozás és személyes tanulás”), amit megelőzően a „Hogyan szabályozom magamat?” kérdés kerül górcső alá. Az idézet a következő témák szövegeit foglalja magában: „A különbség” és „Tanulás különbségek megtapasztalása által”.

„A különbség
A kezdő tapasztalat elvégzése során észlelhette, hogy elsősorban az ön számára érzékelhető különbségek megfigyelésére kapott felszólítást. A gyakorlat célja természetesen az volt, hogy ön ezáltal tanuljon valamit.

Bármelyik egyetemes lexikon fellapozása során megfigyelhetjük, hogy továbbra is hiányzik egy tudományosan megalapozott, átfogó tanuláselmélet (vö. European Kinaesthetics Association 2020b, 52. oldal ). A különbségek a kinesztetikai tanulásban központi szerepet játszanak. Ennek elméleti alapját olyan fajsúlyos, tanulással kapcsolatos kibernetikai felismerések képezik, melyek kultúrkörünk pedagógiai hétköznapjaiban még csak igen szerényen jelennek meg.

Gregory Bateson kibernetikus mélyrehatóan foglalkozott a tanulás témájával. Bár sok év után korai munkáiban megfogalmazott átfogó tanuláselméletét elvetette, úgy elmélete, mint egész életműve mélyrehatóan – saját bevallása szerint is – rendkívül találó érveléseket és gondolatokat foglal magába az élőlények tanulásával kapcsolatosan. (Bateson 2017, 362–399. oldal ) Ő fogalmazta meg a mindennemű érzékelőrendszer működésmódja kapcsán (és az információ-egység, vagyis 1 bit egyszerű deffiníciójaként), hogy: ‘Information consists of differences that make a difference.‘ (Bateson 1979, 99. oldal ; ‚Az információk olyan különbségek, amelyek már relevánsak‘, Bateson 2014, 123. oldal )

Ezzel arra utalt, hogy a tanulás vagy a magatartásváltozások során alapvetően mindig azok a különbségek számítanak, amelyek az adott individuum vagy egy bizonyos rendszer szempontjából valós (megkülönböztető) jelentőséggel bírnak. Természetesen ennek alapja az adott érzékelőrendszer felépítése és spektruma. Így azok a különbségek, amelyek ezen a spektrumon kívül esnek, igen kismértékű vagy igen lassan jelentkező különbségek, kívül esnek az érzékelhetőségen. Alapvetően kijelenthető, hogy ami valaki számára érzékelhető, tudatosítható, magatartás releváns különbségnek számít, az egy másik személy, vagy még nagyobb valószínűséggel egy állat, vagy egy növény számára nem jelent releváns különbséget; ez végső soron teljes mértékben az egyedtől függ. (vö. Bateson 2014, 118. oldal.)

Tanulás különbségek megtapasztalása által
A kinesztetika, éppen ebből a kibernetikai felismerésből kifolyólag, pedagógiai szempontból legmesszemenőbben individualizáló, és az önfelelős tanulásra épít. A kinesztetika mindig azokból a különbségekből indul ki, amelyeket ön személyes egyéni előzményei és személyes mozgástörténete alapján észlelni tud. Nem biztosít önnek elméletet arról, hogy hogyan kellene helyesen mozognia, hanem egy fölöttébb differenciált szempontrendszert nyújt, melynek segítségével megtanulhatja saját mozgását megfigyelni és tudatosan szabályozni. (vö. European Kinaesthetics Association 2020b, 56–57. és Infó ablak, 61. oldal )

Abból indulunk ki, hogy a legtöbbet a „helyes” ülésről akkor tudhat meg, ha a konkrét cselekvés során megpróbálja megfigyelni a személyesen megtapasztalható különbségeket és minőségeket és ezáltal megtanulja az adott pillanathoz igazítani ezeket.

Ezért nevezhető a kinesztetika F. J. Varela neurobiológus szavaival élve az első személy módszerének (vö. European Kinaesthetics Association 2020b, 9. oldal. és Infobox 62. oldal.).“

Forrás: European Kinaesthetics Association (Hg.) (2020): Kibernetika és kinesztetika. Stefan Marty-Teuber és Stefan Knobel szerkesztésében. Linz, Winterthur, Siebnen: Verlag European Kinaesthetics Association, verlag lebensqualität. ISBN: 978-3-903180-22-2 (Verlag European Kinaesthetics Association) ISBN: 978-3-906888-02-6 (verlag lebensqualität). S. 60–61.