hu:Kölcsönhatás
| Status | mit Fachliteratur angelegt |
| AutorIn/RedakteurIn | N. N./Pfemeter Mária |
| Letzte Änderung | 28.04.2022 |
Összefoglalás:
Ez a szócikk szakirodalmi hivatkozásokon alapszik. A „kölcsönhatás”-hoz kapcsolódó idézetekből áll kinesztetikai, kibernetikai, illetve tudományos szempontból. A szócikk nem a Fogalomrendszerben található kinesztetikai „kölcsönhatás” fogalmat tárgyalja, de idézi az ott található magyarázatokat, definíciókat. A kölcsönhatás fogalma olyan cselekvési partnerek kölcsönös kapcsolataként kerül meghatározásra, ahol mindkét partner egyidejűleg és aktívan részt vesz a folyamatban.
Kölcsönhatás Kinaesthetics – Fogalomrendszer című könyvben
A következő idézet a Kinaesthetics – Fogalomrendszer című könyvből, az első fejezet („A kölcsönhatás kinesztetikai fogalma”) bevezetőjéból származik.
- „A kölcsönhatás általában két vagy több cselekvési partner kapcsolatára utal. A kinesztetika ezt a fogalmat használja egy adott élőlény részei közötti kapcsolat megjelölésére is, beleértve annak celluláris vagy molekuláris szintjeit. A kommunikáció a kölcsönhatás egyik legnyilvánvalóbb példája. A verbális és a nonverbális kommunikáció közötti különbségből is kitűnik, hogy egy kölcsönhatás során minden érzékszervünk szerepet játszik.
- A kinesztetika a következő két kölcsönhatási kategória megfigyelésére és alakítására helyezi a hangsúlyt:
- • az emberi test részei közötti kölcsönhatásra, a különféle tevékenységek során.
• az emberek közötti kölcsönhatásra, érintés és közös mozgás során.
- Az érintés és mozgás általi kölcsönhatás minősége alapvető és központi fontosságú az emberi interakciós-kompetencia, és ezáltal az összes többi tanulási folyamat szempontjából.“
Forrás: European Kinaesthetics Association (Hg.) (2020): Kinaesthetics. Fogalomrendszer. Linz, Winterthur: Verlag European Kinaesthetics Association. ISBN 978-3-903180-00-0. 11. oldal
Kölcsönhatás a Kinaesthetics – Tanulás és mozgáskompetencia című könyvben
A következő idézet a Kinaesthetics – Tanulás és Mozgáskompetencia című könyvből származik, ami a Kinaesthetics haladóképzések tananyagát képezi. Az idézett szövegrész a szójegyzékben olvasható, és a fogalom felhasználását írja le általánosan, valamint kinesztetikai kontextusban.
- „A kölcsönhatás egy résztvevő felek közötti aktív, közös cselekvési történést jelöl. A kölcsönhatás, annak általános értelmezése szerint, első sorban személyek és csoportok egymásra gyakorolt hatását, befolyását jelenti. A kinesztetika a kölcsönhatás fogalmát a testrészeink közötti kölcsönhatásra is kiterjeszti. Kölcsönhatás csupán azonos időben zajló közös aktivitás révén jöhet létre a részek között. A "vezetés és követés" időbeni és viszonyulási szempontjai alapján különböző kölcsönhatási formákat ismerünk. A kölcsönhatási kompetencia alatt azt az aktuális, tanult képességet értjük, amely képessé tesz, hogy más személlyel történő kölcsönhatásunkat produktív módon alakítsuk.“
Forrás: European Kinaesthetics Association (Hg.) (2020): Kinaesthetics. Tanulás és mozgáskompetencia. Linz, Winterthur: Verlag European Kinaesthetics Association. ISBN 978-3-903180-01-7. 63. oldal (Szójegyzék).
Kölcsönhatás a Kibernetika és kinesztetika című könyvben
A következő idézet a Kibernetika és kinesztetika című könyvből, a záró fejezetből származik (6. fejezet – „A kinesztetika gyakorlati kibernetika”), és a harmadik alfejezetben („Interakció és közös tanulás”) olvasható. Az idézett szövegrészt megelőzően a partnertapasztalat kerül bemutatásra, majd az idézet a következő téma („Interakció és kommunikáció a kibernetika szemszögéből”) szövegét foglalja magában.
- „Az ezekhez kapcsolódó kibernetikai hátteret számos, az élőlények közötti kommunikációval, interakcióval kapcsolatos vizsgálódás és kutatás szolgáltatja. Gregory Bateson ezen a téren is komoly alapozómunkát végzett, amelyre később Paul Watzlawick és kutatócsoportja, valamint H. Maturana–F. Varela, a Megismerés fája (Maturana; Varela 2015)[1]) című könyvükben messzemenően építeni tudtak.
- Kutatásaik kiindulópontját a korabeli lineáris adó-vevő kommunikációs modell nyilvánvaló gyenge pontjai képezték. Az említett modell szerint a kommunikáció a következőképpen működik: egy adott személy (A), egy kód felhasználásával (írás, beszéd stb.) üzenetet közvetít. Üzenetét egy másik személy (B) vételezi és dekódolja. Ennek alapján B közvetít egy üzenetet, amelyet A vételez és dekódol. Ezt követően és ennek alapján A egy következő üzenetet továbbít stb. A kommunikációt lineáris lefolyásúnak tartották, amely során egy közlés sorozatosan következik az előzőből.
- A kibernetikában a két élőlény közötti kölcsönhatásokat teljesen új fényben vizsgálták, beleértve a verbális és nonverbális kommunikáció minden formáját. A kibernetikai interakcióelmélet lényegi mondanivalóját a következőképpen fogalmazhatnánk meg: kölcsönhatásról akkor beszélhetünk, ha (legalább) két élőlény egyidőben, folyamatosan, aktív módon részt vesz egy közös cselekvésben. Ez a kölcsönös kapcsolat az interakciós partnerek között zajló cirkuláris folyamatra épül. Kölcsönhatás során, magatartásom révén folyamatosan befolyásolom a partnerem magatartását, ugyanakkor partnerem magatartása folyamatosan befolyásolja az én magatartásomat: saját magatartásom körkörösen (cirkulárisan) folyamatosan visszahat rám
- Így a kölcsönhatásokat saját a magatartásuk szabályozása szempontjából autonóm cselekvésű partnerek kölcsönös kapcsolódásának cirkuláris folyamataiként értelmezzük. Az autonóm azt is jelenti, hogy egy verbális vagy nonverbális kommunikáció minden információja minden partner által külön-külön "feldolgozásra” kerül: egy beszélgetésen belül nincsenek „üzenetek” amelyek egy adott személy fejében létrejönnek, továbbítódnak és változatlanul megérkeznek az én fejembe. Amikor valakit hallgatunk, megtapasztalható időbeni eltolódás nélkül folyamatosan megkonstruáljuk szavai alapján a magunk értelmezését. Gondolatban inkább előre szaladunk, megelőzve a kijelentések lehetséges folytatásait. Arckifejezésünket és egész magatartásunkat következetesen ehhez igazítjuk, és ezáltal befolyásoljuk a beszélőt..
- Ebből a kibernetikai perspektívából a kommunikációs partnerek egyidőben és közösen határozzák meg a kommunikáció menetét, akár hallgatva-követve, akár beszélve-vezetve. Másként fogalmazva: Nem létezik üzenet vagy információ közlő és fogadó személy nélkül ugyanúgy, ahogy nem létezik megfigyelés megfigyelő személy nélkül (vö. 5.3.3).
- Ha valaki például egy partnertapasztalat keretén belül egy másik emberrel kölcsönhatásba kerül, kibernetikai szempontból ugyanaz lesz érvényes: saját mozgása révén játszhat inkább vagy kevésbé vezető vagy követő szerepet. De az interakció lefolyását a két interakciós partner állandó, kölcsönös alkalmazkodásának cirkuláris folyamata határozza meg. (European Kinaesthetics Association 2020b, 47. oldal[2])“
A kapcsolódó infobox szövege „''Élőlények, többsejtűek kölcsönhatásai “:
- „A bemutatott kibernetikai modell H. Maturana és F. Varela munkásságára vezethető vissza. A megismerés fája című könyvükben (Maturana; Varela 2015, S. 196[3]), arra használták, hogy biológiai szempontból bemutassák a többsejtűek (mint pl. az emberek) közötti interakciók lényeges feltételeit.
- A gömböt körvonalazó két, önmagába záródó, köralakú nyíl ábrázolja az élőlényt, a maga zárt operacionális autonómiájával ill. autopoézisével, és az információfeldolgozásának cirkuláris zártságával. A két élőlény strukturális egyezéseinek alapján, interakciójuk közös, kölcsönös viszonyulássá alakul, melyen belül mindkettő azonos időben és aktív módon részt vállal (élőlények strukturális kapcsolódása).
- Nyilván minden élőlény folyamatosan egy adott környezetben helyezkedik el. Ezt az ábrán a hullámvonal jelzi. A környezethez való viszonyulásban is fennáll egy strukturális alapon történő állandó kölcsönhatás. Ez mindenesetre különbözik az autonóm cselekvési partnerek közötti kölcsönhatásoktól, és az élőlény folyamatos alkalmazkodási teljesítményeiben mutatkozik meg, amellyel az állandó és a változó környezeti feltételekhez igazodik.“
Forrás: European Kinaesthetics Association (Hg.) (2020): Kibernetika és kinesztetika. Stefan Marty-Teuber és Stefan Knobel szerkesztésében. Linz, Winterthur, Siebnen: Verlag European Kinaesthetics Association, verlag lebensqualität. ISBN: 978-3-903180-22-2 (Verlag European Kinaesthetics Association) ISBN: 978-3-906888-02-6 (verlag lebensqualität). 64–66. oldal
Lásd még
Forrásjegyzék
- ↑ Maturana, Humberto R.; Varela, Francisco J. (2015): Der Baum der Erkenntnis. Die biologischen Wurzeln des menschlichen Erkennens. Aus dem Spanischen von Kurt Ludewig in Zusammenarbeit mit dem Institut für systemische Studien e. V. in Hamburg. 6. Auflage. Frankfurt am Main: Fischer-Taschenbuch-Verlag (Fischer Taschenbücher 17855). ISBN 978-3-596-17855-1.
- ↑ European Kinaesthetics Association (Hg.) (2020): Kinaesthetics. Tanulás és mozgáskompetencia. Linz, Winterthur: Verlag European Kinaesthetics Association. ISBN 978-3-903180-01-7.
- ↑ Maturana, Humberto R.; Varela, Francisco J. (2015): Der Baum der Erkenntnis. Die biologischen Wurzeln des menschlichen Erkennens. Aus dem Spanischen von Kurt Ludewig in Zusammenarbeit mit dem Institut für systemische Studien e. V. in Hamburg. 6. Auflage. Frankfurt am Main: Fischer-Taschenbuch-Verlag (Fischer Taschenbücher 17855). ISBN 978-3-596-17855-1.
